A hajszál
Az emberi bőr mintegy 95%-át borítja szőr. A hajas fejbőrön lévő szőrképlet a haj. A gyermekkori haj vékonyabb szálú és gyakran világosabb is, mint a felnőttkori. A felnőttek haja erősebb, vastagabb szálú és több benne a pigment. A hajszál a testfelszínnel kb. 45°-os szöget zár be.
A hajszál a szőrtüszőben foglal helyet. A szőrtüsző kialakulása hosszú fejlődés eredménye. A törzsfejlődés során a hámréteg benyomult az irhába és a bőraljába, így jött létre a csőszerű képlet, a szőrtüsző, aminek a szerkezete a lenti ábrán látható.
A hajgyökér részei:
- Szőrtüsző:
- külső gyökérhüvely
- belső gyökérhüvely
- gyökérhüvely kutikula
- Hajhagyma:
- hajszemölcs
- mátrixsejtek (alap sejtek)
A külső gyökérhüvely a bazális és a tüskés rétegből keletkezett. A belső gyökérhüvely az elszarusodó rétegnek, a szemcsés és fénylő rétegnek felel meg. A kutikula, amit bőröcskének is nevezünk , fogazatszerűen kapcsolódik a hajszálhoz, a szarurétegből származtatható.
Fénymikroszkópos felvételek kimutatják, hogy ez a hármas tagozódás csak a szőrtüsző alsó szakaszára jellemző, mert a bőrfelszín felé haladva a belső gyökérhüvely fokozatosan eltűnik. Hiányával magyarázható az a tény, hogy a bőr, amely fénylő rétegének barrierje miatt szinte „megközelíthetetlen”, a szőrtüszők felől viszont zsíros, víz az olajban típusú emulziók és az ezekben oldott hatóanyagok számára átjárható.
A hagymaalakúan kiboltosodó szőrtüszőrészbe egy kötőszöveti szemölcs nő be alulról. Ez a hajszemölcs az irha felől gazdagon ellátott vérerekkel, nyirokerekkel és idegekkel. A hámcsapok szemölcs feletti része osztódásra képes alapsejteket tartalmaz. E sejtek tulajdonságai a hám bazális rétegéhez hasonlóak. Erre utal a mátrix sejtek osztódó képessége, amely azonban sokkal gyorsabban megy végbe, mint a henger alakú hámsejtek estében. Szaporodóképességüket dús érhálózatuknak köszönhetik. A mátrix sejtek melanint is tartalmaznak. A gyors osztódást elszarusodás követi. A felfelé vándorló sejtek alaki és biokémiai változásokon keresztül alakítják ki az elszarusodott hajszerkezetet. Az elszarusodó sejtek orsó alakúak, majd szorosan egymáshoz záródva fokozatosan finom szálszerkezetet hoznak létre. Végül az így létrejött hajszál a hám sejtjei között előretör, és a felszínre kerül.
Ritkább esetben az is előfordulhat, hogy egy szőrtüsző hüvelyben több hajszál is helyet foglal. Ezt a változatot tegeztüszőnek nevezzük.
A hajszál keresztmetszete
A hajszál elszarusodó sejtjei három réteget alkotnak:
- kívül a kéreghártya, ismertebb nevén kutikula
- középen a kéregállomány más néven kortex
- legbelül a velő (medulla)
A hajszál keresztmetszete a lenti képen jól látható:
A kéreghártya tulajdonságai
Kéreghártyának (kutikulának) nevezzük a hajat kívülről borító 5-10 réteg vastagságú hártyaréteget (pikkelyeket). Egy réteg vastagsága 3-5 nm. A kéreghártya feladata a hajszál belső rétegének védelme.
A hajszálat a hártyák úgy borítják, mint fát a kérge. Kapcsolódásuk egymással átfedésben tökéletes takarást tesz lehetővé. Szélességük a haj kerületének egyharmadát is eléri. Kémiailag alaktalan (amorf) keratin alkotja.
A rétegek között egy képlékeny massza található, amelyről a kutatók megállapították, hogy úgy viselkednek, mint a ragasztóanyag. Ezért a kötőanyagot „kitt-anyagnak” is nevezik. Bebizonyosodott, hogy ez a kocsonyás alapanyag fehérjetermészetű és nagy vízmegkötő képességű. Ezt bizonyítja a hajszál nagyfokú duzzadóképessége is.
A vízmegkötő képesség a hajszál öregedésével csökken, de az erős vegyszerek és a túl gyakori hajsütővas használata is a kitt-anyag kiszáradását okozhatja. Ilyenkor a hajszál elveszti fényét és rugalmasságát.
A kéreghártya a haj öregedésével öregszik. Míg a hajtőnél tökéletesen simul a haj rosttörzséhez, addig a hajszál végén már fellazult, szakadozott állapotban van.
A kutikula pusztulását siettetik az erős mechanikai igénybevételek: tupírozás, hegyes fokú fémkefék, sűrűn alkalmazott hajsütés stb. A szakszerűtlenül végzett vagy túl sűrűn alkalmazott vegyszeres munkák a keratint károsítják és a kéreghártya borzolódásához vezetnek. Szélsőségesebb esetben a haj hasadozását és törését is okozhatják. A hosszirányban hasadozott hajat porózusnak is nevezik.
Fodrászipari szempontból azért lényeges a kéreghártya tulajdonságainak ismerete, mert bár a vegyszeres munkák a kéregállományban hoznak létre változást, de a hatóanyagok a kutikulán keresztül juttathatók be. Ezt a kutikulát kell tehát fellazítani a vegyszerek számára átjárhatóvá tenni ahhoz, hogy a hajon különböző műveleteket végezhessünk. A porozitásra tehát szükség van, de annak mértéktelensége már káros.
A haj természetes fénye azáltal jön létre, hogy a pikkelyes réteg a fényt tükörként visszaveri. Ha a pikkelyes réteg lepattogzott vagy erősebben sérült hajnál akár részben leoldódott, akkor a beeső fényt csak szétszórtan veri vissza, részben elnyeli. Ilyenkor haj fénytelen, matt, az érintése durva, rideg.
A kéregállomány tulajdonságai
A hajszál fő tömegét a kéregállomány adja, amely mint a legerősebb réteg különleges jelentőségű a haj tulajdonságai szempontjából. Fodrászipari szempontból a legfontosabb, hiszen itt mennek végbe a vegyszeres munkák okozta változások.
Anyaga szintén keratin, mely szálakat alkot. Úgy is nevezzük, hogy szálkeratin.
A hajszál sok-sok elemi keratinszál szabályos szerveződéséből jön létre. A hajszál keresztmetszetére különleges kábelszerkezet jellemző, amelynél: elemi szál => előfonal => fonal => fonatköteg szerveződési szinteket különböztetünk meg. Ezt láthatjuk a lenti ábrán:
A mikro- és makrofibrillumok között térkitöltőként és ragasztóanyagként- a már említett- kocsonyás alapanyag található. Ebben a kötőanyagban vannak beágyazva a haj festékanyagát képző melanin szemcsék. Ezeket színtelenítjük vagy éppen színesítjük hajfestéskor.
Őszüléskor kevesebb és csökkent értékű festékszemcsék képződnek.
A tartóshullámosítás (dauer) során bekövetkező változások az elemi keratinszál szerkezeti átalakulásával magyarázhatók.
A velőállomány tulajdonságai
A velőállomány a hajszál legbelső rétege. A velőcsatorna csőszerűen helyezkedik el a hajszál közepén. A cső külső köpenyét a rostos réteg alkotja. A velőcsatornát gyakran csak szabálytalanul tölti ki a szivacsszerű keratin. Az ősz haj esetében a velőállomány kiszélesedik. A velőben pedig nincs melanin.
