Mire jó a száraz sampon? Használná, de nincs sehol egy részletes használati útmutató hozzá?
Akkor alkalmazzuk, ha időhiány vagy betegség miatt a rendes hajmosásra nincs lehetőség. Valamint, ha nagyon hamar lezsírosodik a hajunk, és nem akarjuk egyre gyakrabban mosni, akkor ezzel a módszerrel tudunk nyerni 2-3 napot.
A száraz hajmosás célja a haj gyors tisztítása, zsírtalanítása. Maga a folyamat valóban gyors, hiszen szárítani nem kell. Tökéletes tisztítást azonban nem ad. A haj fényét erősen tompítja.
Először is bontsuk ki a hajunkat, fésüljük simára. 1-1,5 cm-es választékonként a hajtövet a száraz samponnal (porral) egyenletesen behintjük. Amennyiben spray-es változatát vettük a száraz samponnak akkor befújjuk. Fontos, hogy a hajtövet fújjuk, ne az egész hajat. Ezután gyengéden átmasszírozzuk a fejbőrt, mintha hajat mosnánk. Végezetül sűrű szőrkefével alaposan átkeféljük.
A zsíros korpásodás (seborrhoea oleosa) egyre gyakoribb probléma, amelyre jellemző a fejbőr zsírosodása, érzékenysége, viszketése.
A hajszál tüszőibe csatlakozó faggyúmirigyek zsírt termelnek, amely a fejbőr felszínére jutva az izzadságmirigyek váladékával elegyedve fontos védőréteget alkotnak. Ezt hidrolipid rétegnek nevezzük.
A mirigyek működése idegi irányítás alatt áll és a váladék termelését egyensúlyban tartja. Ha valamilyen külső vagy belső hatásra ez az egyensúly megbomlik, akkor a mirigyek túltermelhetnek. A felesleges zsír végigfolyik a hajszálakon, összetapadva és elnehezítve azokat. A hajkorona a fejbőrre lapul és zsírosan csillog. Ilyenkor egyre gyakrabban mosunk hajat, és pont ellentétes eredményt érünk el, mert újra és újra leoldjuk a fejbőr savköpenyét.
A túltermelést előidézhetik az androgén hormonok is, amelyeknek csökkentése csak nők esetéban alkalmazható, mivel a férfiaknál potenciazavarokhoz vezetne.
A rohanó életünkkel arányosan növekvő belső feszültség, a stressz az, ami leginkább kiváltja a fokozott zsírtermelést. A feszült állapotban lévő vegetatív idegrendszer irányítása alá tartozó idegszálak folyamatosan ingerlik a mirigyeket a termelésre. Ez a probléma kezelhető a legnehezebben, mivel maga a kiváltó ok szinte mindennapi életünk része.
A fejbőr, akárcsak a testünket fedő bőr bármely más része, állandóan kopik, azaz a felszínről eltávoznak az elszarusodott, elhalt sejtek. Az igazán száraz fejbőrről néha hóesésként távozik az elhalt réteg. A bőrszárazságon kívül a száraz korpásodásnak (pityriasis) más okai is vannak, mégpedig a fejbőrön élő gomba-mikroorganizmus.
Nem is gondolnánk, hogy mindannyiunk fején „albérlők” laknak, és ez természetes. Problémát csak akkor okoznak, ha valamiért nagyon elszaporodnak, és a fejbőr hámsejtjeit fokozott osztódásra, elszarusodásra késztetik, ami azután korpa formájában távozik.
A különböző korpásodás elleni készítményekkel gátolhatjuk a gombák szaporodását, de véglegesen kiirtani őket nem lehet, és nem is kell, hiszen a bélcsatornában élő baktériumokhoz hasonlóan csak együtt élnek velünk.
A kóros elváltozásokért rendszerint az amúgy ártalmatlan élesztőgomba, a Malessezia furfur nevű mikroorganizmus a felelős, mely csak bizonyos hajlamosító tényezők jelenlétében, ill. együttes jelenlétében válik kórossá.
Régebben leginkább a fokozott faggyútermelődést okolták. A legújabb eredmények alapján ma már fontosabbnak tartják a termelődő faggyú összetételét. Bizonyos lipidek, így pl. a koleszterin jelenléte megváltoztatják a fejbőr pH-értékét. A bőrt védő savas burok sérülésével a keletkező lúgos kémhatású környezet kedvez a gomba szaporodásának, aminek a hatására a bőr hámsejtjei fokozott mértékben kezdenek osztódni, majd éppoly ütemben, ahogyan képződtek, el is szarusodnak, és korpa formájában le is válnak a bőrfelszínről.
A kóros korpásodás kialakulásában különböző hormonok koncentrációja, éghajlati tényezők, a hőmérséklet és a páratartalom is szerepet játszanak. A táplálkozás, az ideg- és immunrendszer működését befolyásoló lelki tényezők, a stressz sem hagyhatók figyelmen kívül. Valószínűsíthető, hogy az emberek 50%-a genetikailag is hajlamosabb a korpásodásra.
A korpásodás a hajas fejbőr betegsége. Két jellemző tünete a pikkelyképződés és a viszketés, amely igen kínzó is lehet. A betegség nem szűnik meg magától. Amennyiben nem kezeljük, a kellemetlen tünetek fokozódnak.
Webáruházunkban megtalálhatóak a korpásodás kezelésére szolgáló samponok, hajszeszek:
A hajas fejbőrön 1 cm2 területen átlagban 150-300 hajszál nő
Az embernek összesen mintegy 80 000 – 140 000 hajszála van
Legsűrűbb a haj a halántékon, legritkább a homlok közelében
A hajszálak élettartama 3-6 év
A hajszál növekedése naponta 0,35 mm, ez évente átlagosan 12 cm is lehet
Napi 30-50 hajszál kihullása normális. Tavasszal és ősszel a hajszálak kihullása valamelyest fokozódik
A haj tömegét a haj sűrűsége, vastagsága és hosszúsága határozza meg (200-500g is lehet)
A haj színe, simasága, hullámossága vagy göndörsége veleszületett tulajdonság, egyedi jellegzetesség
A hajfonat teherbíró képességére jellemző, hogy egy normál súlyú felnőttet is elbír (pl. artisták)
A haj állapotát a táplálkozás, a hajápolás és a szervezet egészségi állapota is befolyásolja (pl. lelki megrázkódtatás, betegség, gyógyszerek, terhesség)
A hajunk színe genetikailag meghatározott. A sötét szín dominánsan öröklődik. A különbözö hajszíneket más-más szerkezetű melanin vegyület adja.
A FEKETE színűben csak eumelanin
A SZŐKE színűben csak feomelanin
A VÖRÖS színűben csak eritromelanin található.
A különböző hajszín a pigmentszemcsék nagyságától, sűrűségétől, elhelyezkedésétől, valamint a kutikula vastagságától függ.
Az emberi bőr mintegy 95%-át borítja szőr. A hajas fejbőrön lévő szőrképlet a haj. A gyermekkori haj vékonyabb szálú és gyakran
világosabb is, mint a felnőttkori. A
felnőttek haja erősebb, vastagabb szálú és több benne a pigment. A hajszál a
testfelszínnel kb. 45°-os szöget zár be.
A hajszál a szőrtüszőben foglal helyet. A szőrtüsző kialakulása hosszú fejlődés eredménye. A törzsfejlődés során a hámréteg benyomult az irhába és a bőraljába, így jött létre a csőszerű képlet, a szőrtüsző, aminek a szerkezete a lenti ábrán látható.
A hajgyökér részei:
Szőrtüsző:
külső gyökérhüvely
belső gyökérhüvely
gyökérhüvely kutikula
Hajhagyma:
hajszemölcs
mátrixsejtek (alap sejtek)
A külső gyökérhüvely a bazális és a tüskés rétegből
keletkezett. A belső gyökérhüvely az elszarusodó rétegnek, a szemcsés és fénylő
rétegnek felel meg. A kutikula, amit bőröcskének is nevezünk , fogazatszerűen
kapcsolódik a hajszálhoz, a szarurétegből származtatható.
Fénymikroszkópos felvételek kimutatják, hogy ez a hármas tagozódás csak a szőrtüsző alsó szakaszára jellemző, mert a bőrfelszín felé haladva a belső gyökérhüvely fokozatosan eltűnik. Hiányával magyarázható az a tény, hogy a bőr, amely fénylő rétegének barrierje miatt szinte „megközelíthetetlen”, a szőrtüszők felől viszont zsíros, víz az olajban típusú emulziók és az ezekben oldott hatóanyagok számára átjárható.
A hagymaalakúan
kiboltosodó szőrtüszőrészbe egy kötőszöveti szemölcs nő be alulról. Ez a
hajszemölcs az irha felől gazdagon ellátott vérerekkel, nyirokerekkel és
idegekkel. A hámcsapok szemölcs feletti része osztódásra képes alapsejteket
tartalmaz. E sejtek tulajdonságai a hám bazális rétegéhez hasonlóak. Erre utal
a mátrix sejtek osztódó képessége, amely azonban sokkal gyorsabban megy végbe,
mint a henger alakú hámsejtek estében. Szaporodóképességüket dús érhálózatuknak
köszönhetik. A mátrix sejtek melanint is tartalmaznak. A gyors osztódást
elszarusodás követi. A felfelé vándorló sejtek alaki és biokémiai változásokon
keresztül alakítják ki az elszarusodott hajszerkezetet. Az elszarusodó sejtek
orsó alakúak, majd szorosan egymáshoz záródva fokozatosan finom szálszerkezetet
hoznak létre. Végül az így létrejött hajszál
a hám sejtjei között előretör, és a felszínre kerül.
Ritkább esetben az is előfordulhat, hogy egy szőrtüsző
hüvelyben több hajszál is helyet foglal. Ezt a változatot tegeztüszőnek
nevezzük.
A hajszál
keresztmetszete
A hajszál elszarusodó sejtjei három réteget alkotnak:
kívül a kéreghártya, ismertebb nevén kutikula
középen a kéregállomány más néven kortex
legbelül a velő (medulla)
A hajszál keresztmetszete a lenti képen jól látható:
A kéreghártya
tulajdonságai
Kéreghártyának
(kutikulának) nevezzük a hajat kívülről borító 5-10 réteg vastagságú
hártyaréteget (pikkelyeket). Egy réteg vastagsága 3-5 nm. A kéreghártya
feladata a hajszál belső rétegének védelme.
A hajszálat a hártyák úgy borítják, mint fát a kérge.
Kapcsolódásuk egymással átfedésben tökéletes takarást tesz lehetővé.
Szélességük a haj kerületének egyharmadát is eléri. Kémiailag alaktalan (amorf)
keratin alkotja.
A rétegek között egy képlékeny massza található, amelyről a
kutatók megállapították, hogy úgy viselkednek, mint a ragasztóanyag. Ezért a
kötőanyagot „kitt-anyagnak” is nevezik. Bebizonyosodott, hogy ez a kocsonyás
alapanyag fehérjetermészetű és nagy vízmegkötő képességű. Ezt bizonyítja a
hajszál nagyfokú duzzadóképessége is.
A vízmegkötő képesség a hajszál öregedésével csökken, de az
erős vegyszerek és a túl gyakori hajsütővas használata is a kitt-anyag kiszáradását okozhatja.
Ilyenkor a hajszál elveszti fényét és rugalmasságát.
A kéreghártya a haj öregedésével öregszik. Míg a hajtőnél
tökéletesen simul a haj rosttörzséhez, addig a hajszál végén már fellazult,
szakadozott állapotban van.
A kutikula pusztulását siettetik az erős mechanikai
igénybevételek: tupírozás, hegyes fokú fémkefék, sűrűn alkalmazott hajsütés
stb. A szakszerűtlenül végzett vagy túl sűrűn alkalmazott vegyszeres munkák a
keratint károsítják és a kéreghártya borzolódásához vezetnek. Szélsőségesebb
esetben a haj hasadozását és törését is okozhatják. A hosszirányban hasadozott
hajat porózusnak is nevezik.
Fodrászipari szempontból azért lényeges a kéreghártya
tulajdonságainak ismerete, mert bár a vegyszeres munkák a kéregállományban
hoznak létre változást, de a hatóanyagok a kutikulán keresztül juttathatók be.
Ezt a kutikulát kell tehát fellazítani a vegyszerek számára átjárhatóvá tenni
ahhoz, hogy a hajon különböző műveleteket végezhessünk. A porozitásra tehát
szükség van, de annak mértéktelensége már káros.
A haj természetes fénye azáltal jön létre, hogy a pikkelyes
réteg a fényt tükörként visszaveri. Ha a pikkelyes réteg lepattogzott vagy
erősebben sérült hajnál akár részben leoldódott, akkor a beeső fényt csak
szétszórtan veri vissza, részben elnyeli. Ilyenkor haj fénytelen, matt, az érintése durva,
rideg.
A kéregállomány
tulajdonságai
A hajszál fő tömegét a kéregállomány adja, amely mint a
legerősebb réteg különleges jelentőségű a haj tulajdonságai szempontjából.
Fodrászipari szempontból a legfontosabb, hiszen itt mennek végbe a vegyszeres
munkák okozta változások.
Anyaga szintén keratin,
mely szálakat alkot. Úgy is nevezzük, hogy szálkeratin.
A hajszál sok-sok elemi keratinszál szabályos
szerveződéséből jön létre. A hajszál keresztmetszetére különleges
kábelszerkezet jellemző, amelynél: elemi szál => előfonal => fonal =>
fonatköteg szerveződési szinteket különböztetünk meg. Ezt láthatjuk a lenti ábrán:
A mikro- és makrofibrillumok között térkitöltőként és ragasztóanyagként- a már említett- kocsonyás alapanyag található. Ebben a kötőanyagban vannak beágyazva a haj festékanyagát képző melanin szemcsék. Ezeket színtelenítjük vagy éppen színesítjük hajfestéskor.
Őszüléskor kevesebb és csökkent értékű festékszemcsék képződnek.
A tartóshullámosítás (dauer) során bekövetkező változások az elemi keratinszál szerkezeti átalakulásával magyarázhatók.
A velőállomány tulajdonságai
A velőállomány a hajszál legbelső rétege. A velőcsatorna csőszerűen helyezkedik el a hajszál közepén. A cső külső köpenyét a rostos réteg alkotja. A velőcsatornát gyakran csak szabálytalanul tölti ki a szivacsszerű keratin. Az ősz haj esetében a velőállomány kiszélesedik. A velőben pedig nincs melanin.
Könnyen töredezik? Kiszáradt, elvékonyodott? Nehéz kifésülni? Nincs fénye?
Megvette a jó minőségű hajpakolást, hajmaszkot, mégsem segít a haján?
Következzen egy-két jó tanács a problémákra.
Sokan úgy járnak, hogy eldöntik, most az egyszer nem sajnálják a pénzt, és megveszik a drágább hajpakolást vagy hajmaszkot, de a kívánt hatás mégis elmarad. Miért?
A legtöbb terméken egy csomó információt feltüntetnek, mert kötelező. Egy dizájnos csomagolásnál így már igen kevés hely jut a terméken arra, hogy leírják az ajánlott és hatásos alkalmazását. Általában egy-két mondatba sűrítik a lényeget.
A hajpakolások és a hajmaszkok a hajszál belsejében fejtik ki hatásukat, amennyiben hagyunk erre elegendő időt nekik.
Míg a hajbalzsamokat minden hajmosásnál javasolt használni, addig a pakolásokat és maszkokat csak heti egy alkalommal érdemes használni. Természetesen, ha csak heti egyszer mosunk hajat, akkor nem kell balzsam is meg pakolás is.
Amennyiben a tönkrement hajunkat szeretnénk hidratálni, feltölteni proteinekkel, placentával és más hasznos vitaminokkal amiket a hajpakolások és maszkok tartalmaznak, úgy érdemes egy kicsivel több időt szánni rá, mint egy ötperces hajmosás. Hiszen a hajunk sem öt perc alatt ment tönkre.
Miután készen vagyunk a samponozással, leöblítéssel, és tiszta a hajunk csavarjuk ki belőle a vizet, és egy törölköző segítségével itassuk fel a hajunkból a lehető legtöbb nedvességet. Nagyon fontos, hogy ne dörgöljük, csak „tapogassuk” át a hajat a törölközővel. Ha erőteljesen dörgöljük a hajunkat a törölközővel, azzal csak rontunk az egyébként is sérült, töredezett hajszálak állapotán.
Ezután vigyük fel a hajunkra a hajpakolást vagy a hajmaszkot. Egyenletesen oszlassuk el, ha a hajunk engedi bele is fésülhetjük. Viszont van akinek ilyenkor már nagyon össze van gubancolódva a haja, nekik nem javaslom a fésülést, mert csak feleslegesen tépnék és törnék a hajukat. Amikor belemasszíroztuk a hajunkba érdemes egy zuhanysapkát a fejünkre húzni, és úgy beletekerni még egy törölközőbe is. Aki nem szeretne emiatt még egy zuhanysapkát is vásárolni, az nyugodtan megoldhatja ezt egy nejlonzacsival is.
Azért érdemes a sapi plusz a törölközős megoldás, mert így a hajunk melegben lesz, és egy meleg közegben sokkal intenzívebben és gyorsabban jutnak be a hatóanyagok a hajszálak belsejébe.
A termékeken általában van egy ajánlott 5-15 perces hatóidő. Amennyiben időnk engedi nyugodtan rajta tarthatjuk a hajunkon akár 30-40 percig is. Egy sűrűbb, vastagabb szálú, hosszabb hajon érdemes is tovább rajta tartani. Ártani senkinek sem fog a hosszabb hatóidő.
Ez a fajta hajápolás elegendő lehet havi egyszeri alkalommal is azoknak akiknek csak a megelőzés a cél, mert a hajuk még egészséges, vagy épp csak sérült.
Kedvező árú és jó minőségi hajpakolásokat és hajmaszkokat talál a weboldalunkon.
