Hozzászólás ehhez Receptek, Szárazsamponok

Szárazsampon házilag

Porított, száraz összetevőkből – rizspor, nyílgyökérpor, kukoricaliszt, zabliszt, tápiókaliszt, kaolinagyag, kakaópor, mezeizsurló-por, sütőpor – és egy kevés esszenciális olaj (illóolaj) keverékéből készül.

Szárazsampon recept:

  • 1/4 csésze nyílgyökérpor
  • 1 evőkanál sütőpor
  • 20 csepp illóolaj tetszés
    szerint (pl. levendula, zsálya, rozmaring, menta)

Elkészítés: az összetevőket jól elkeverjük, és ha van, beletöltjük egy fedeles cukorszóróba, vagy egy kiürült hintőporos flakonba.

Felhasználás: szórjunk a hajunkra egy teáskanálnyi mennyiséget. Ujjainkkal masszírozzuk be a port a fejbőrbe. Szőrkefével fésüljük át a hajunkat minden irányból.

Amennyiben nincs lehetőségünk saját száraz sampont készíteni: https://fodraszkellektar.hu/szaraz-sampon

Hozzászólás ehhez Egyéb

Hajhullás szülés után

A szülést követő 4 hónapon belül diffúz hajhullás alakulhat ki, (az újdonsült kismamák rémületére) ami a fejtetőn átmeneti ritkulással járhat.

A hajhullás oka a terhesség alatt megnövekedett progeszteron szint, ami miatt a haj tovább marad növekedő fázisban, mint normál esetben. Ez a hormonszint a szülést követően hirtelen lecsökken, így a folyamat visszaáll a normál fázisba, vagyis több hajszál kerül a nyugalmi szakaszba. Ebben az időszakban hullanak ki azok a hajszálak amelyeknek a terhesség alatt kellett volna.

Tehát a magasabb ösztrogén koncentráció következtében, ami a haj növekedését segíti, a terhesség alatt lényegesen lassabb a haj váltása. A szülés után a hormonegyensúly helyreáll, és a hónapok során „tartalékolt” haj rövid idő alatt kihullik.

Ez, a kismamákat nyugatalanító hajhullás teljesen normális jelenség, és a helyzet néhány hónap alatt rendeződik.

Előfordulhat hasonló jelenség egyes petekilökődést gátló (fogamzásgátló) szerek szedésének abbahagyása esetén is.

Hozzászólás ehhez Egyéb

Androgén eredetű hajhullás nőknél

A nőknél általában az androgén aránya olyan csekély, hogy még öröklött hajlam esetén sem kezdődik hajhullás. Azonban általánosnál erősebb androgén hatás és határozottabb hajlam esetén a hajhullás már fiatal korban is elkezdődhet.

Idősebb korban gyakrabban fordul elő hajritkulás, elsősorban a fejtetőn, ez az ún. női kopaszodás.

A változókorban (klimax) csökken a női hormonok az ösztrogén termelődése, ennek következtében előtérbe kerülnek az androgének. Ilyenkor a hajállomány csökkenése a homlokon és a választék környékén érzékelhető. A homlok határvonalán és a halántékon pedig a haj továbbra is megmarad.

Az ösztrogének és androgének közötti aránytalanság hormonkezeléssel javítható, ezért a nőknek érdemes idejében szakorvoshoz fordulni.

Hozzászólás ehhez Egyéb

Androgén eredetű hajhullás férfiaknál

A férfi nemi hormonok (androgének) kiválthatják a kopaszodást. A kopaszodás azonban nem jelentkezik minden férfinál, hanem leginkább azoknál akik örökölték a hajlamot.

A hajhullást a nemi érés idején keletkező androgének normál mennyisége is kiválthatja. Ez arra is magyarázatot ad, miért nincs hajhullás a nemi érés időszaka előtt, valamint a nőknél akiknek alacsony az androgén szintjük.

A fiatal férfiaknál megszűnik a hajhullás, ha a férfi ivarmirigyeket valamilyen orvosi ok (pl. baleset, daganatképződés miatt) el kell távolítani.

A hajhullás a homlokon és a halántékon indul meg, amiből később kialakul az ún. „Szent-Péter” fej. Gyakran ezzel egyidejűleg megritkul a fejtető és a választék környéke. Végső soron a homlokon lévő kopaszság egybeolvad a fejtetőn lévő ritkulással, kialakul a patkó alakú kopaszság a fülek feletti és a hátsó részén lévő hajkoszorúval. Ez a hajkoszorú az androgének okozta kopaszságnál mindíg megmarad.

A kopaszodás egy folyamat, ami 5-től akár 20 évig is eltarthat, és adott esetben akár egy köztes állapotban meg is állhat. Amennyiben már a 20. életév előtt elkezdődik, akkor gyorsabb lefolyásra lehet számítani.

Hajváltás a kopaszság kialakulása alatt is változatlanul folyik. A kopaszságra való hajlam és az androgének hatására a szőrtüszők működése csökken. Az újonnan létre jövő hajszálak már vékonyabbak, színük világosabb és élettartamuk is rövidebb. Végül már csak finom pelyhek nőnek, amelyek már nem fedik el a kopaszodó felületeket. A szőrtüsző működésének hanyatlása véglegessé válik, és a mai ismeretek szerint nem állítható meg.

Hozzászólás ehhez Egyéb

Hajhullás és kopaszodás

A hajváltás természetes élettani folyamat. Rendes körülmények között naponta 30-50 szál hullik ki. Ez a szám tavasszal vagy ősszel 50-60-ra emelkedik.

Ha a kihullottak helyébe rövid idő alatt hasonló minőségű hajszálak nőnek, akkor ez még a természetes hajcsere következménye. A baj akkor kezdődik, ha a fejbőrből a szokásosnál több hullik ki naponta, a fiatal még rövd szálak is kiesnek, és a helyükbe egyáltalán nem képződik új hajszál. Kóros hajhullás akkor következhet be, ha a hajat termelő hajszemölcs működése valamilyen belső vagy külső ártalom hatására életképes hajszálat nem tud termelni.

Ez terjedelmesebb ritkulásokban, foltosan kipusztult területekben, jellegzetes kopaszságokban vagy akár teljesen kopasz fejbőrben nyilvánulhat meg. A rövid, töredezett hajszálak, az ún. felkiáltójel haj vagy vesszőhaj a kopaszodó terület szélén többnyire a továbbterjedés jele.

A hajhullás lehet foltos és szétszórt. Mindkettő maradandó kopaszsághoz vezet akkor, ha a szőrtüszők és a bennük található hajszemölcs elpusztul. Ha azonban a hajszemölcs nem pusztul el, csupán a rajta elhelyezkedő mátrixsejtek osztódása szűnik meg egy időre, átmeneti, fokozott hajhullás és következményként átmeneti kopaszság alakulhat ki.

Hozzászólás ehhez Egyéb

Az őszülés

Az őszülés általában az emberi élet negyedik, ötödik évtizedében kezdődik, elsőként a halántékon és (férfiaknál) a szakállon jelenik meg. Az őszülés a férfiaknál általában korábban jelentkezik, mint a nőknél. A testszőrzet őszülése később kezdődik, a szemérem- és hónaljszőrzet őszül a legkésőbb. A melanin eltűnése fokozatos, ezért egymás mellett megtalálhatók a fehér- vagy szürke szálak és a saját hajszínünk is.

A korai őszülés dominánsan öröklődő tulajdonság, már a 20-as évek tájékán elkezdődik. A pantoténsav, ill. a para-amino-benzoesav hiánya okozhatja. Kiválthat még korai őszülést bizonyos betegség is (pl. tífusz, vörheny), amikor a festékanyagot termelő sejtek bénító hatás alatt állnak. Bekövetkezhet még idegbetegségek folytán (pl. agydaganat, epilepszia) vagy túlhajtott munka esetén, továbbá rendkívül erős testi vagy lelki megrázkódtatástól.

Mindez az idegrendszernek a haj természetes festékképződési folyamatára gyakorolt hatását bizonyítja.

Az őszüléssel együtt csökken a hajszál vastagsága, rugalmassága, szakítószilárdsága és nyújthatósága is. A velőállomány kiszélesedik. A hajszál kortexében a makrofibrilláris szerkezet fellazul, és benne kisebb-nagyobb folyadékkal telt hólyagocskák láthatók. A melanociták száma folyamatosan csökken, valamint a festékképződéshez szükséges enzim aktivitása is lecsökken. A festékpigmentek finomabbak és kisebbek lesznek.

Az ősz haj tehát egy bonyolult optikai jelenség, amely a kisebb pigmentszemcsékből, az alacsonyabb pigmentkoncentrációból, valamint a hajszálban levő hójagokból következik.

A szaknyelvben az őszülés foka alatt a pigmentált és a fehér hajszálak arányát értik. Pl. a 30%-os őszülési fok azt jelenti, hogy a hajszálak 30%-a fehér, 70%-a pigmentált.

Az őszülési fok helyes felismerése a sikeres hajfestés és színezés fontos előfeltétele.

Az ún. „hirtelen őszülés” jelenségét (amikor valaki egyetlen éjszaka alatt megőszül) a tudomány kétségbe vonja. Nem lehetséges, hogy a pigmentek hirtelen eltűnjenek a hajból. Sokkhatásra vagy más súlyos lelki trauma esetén azonban előfordulhat, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű pigmentált haj hullik ki, aminek a következményeként a megmaradó fehér hajmennyiség erősebb hangsúlyt kap.

Foltos és sávos őszülésről van szó, ha a hajas fejbőr valamely részén kör alakban vagy csíkban jelentkezik a folt. Többnyire helyi festékhiány (pl. leukoderma, vitiligo) következménye.

Jó hír az ősz hajúaknak, hogy jelenleg divatszín!

Sajnos azonban sokan tapasztalják, hogy az ősz haj nem szép fehér vagy ezüstös, hanem sokszor sárga. Erre a problémára is van már megoldás. Érdemes beszerezni hamvasító sampont, vagy hamvasító folyadékot. Rendszeres használatukkal megelőzhető és eltüntethető a sárgásodás.

https://fodraszkellektar.hu/hamvasito-samponok

https://fodraszkellektar.hu/hamvasito

Hozzászólás ehhez Szárazsamponok

Száraz samponok használata

Mire jó a száraz sampon? Használná, de nincs sehol egy részletes használati útmutató hozzá?

Akkor alkalmazzuk, ha időhiány vagy betegség miatt a rendes hajmosásra nincs lehetőség. Valamint, ha nagyon hamar lezsírosodik a hajunk, és nem akarjuk egyre gyakrabban mosni, akkor ezzel a módszerrel tudunk nyerni 2-3 napot.

A száraz hajmosás célja a haj gyors tisztítása, zsírtalanítása. Maga a folyamat valóban gyors, hiszen szárítani nem kell. Tökéletes tisztítást azonban nem ad. A haj fényét erősen tompítja.

Először is bontsuk ki a hajunkat, fésüljük simára. 1-1,5 cm-es választékonként a hajtövet a száraz samponnal (porral) egyenletesen behintjük. Amennyiben spray-es változatát vettük a száraz samponnak akkor befújjuk. Fontos, hogy a hajtövet fújjuk, ne az egész hajat. Ezután gyengéden átmasszírozzuk a fejbőrt, mintha hajat mosnánk. Végezetül sűrű szőrkefével alaposan átkeféljük.

Webáruházunkban kapható por állagú száraz sampon és spray-es változat is: https://fodraszkellektar.hu/szaraz-sampon

Hozzászólás ehhez Korpásodás

Zsíros korpásodás

A zsíros korpásodás (seborrhoea oleosa) egyre gyakoribb probléma, amelyre jellemző a fejbőr zsírosodása, érzékenysége, viszketése.

A hajszál tüszőibe csatlakozó faggyúmirigyek zsírt termelnek, amely a fejbőr felszínére jutva az izzadságmirigyek váladékával elegyedve fontos védőréteget alkotnak. Ezt hidrolipid rétegnek nevezzük.

A mirigyek működése idegi irányítás alatt áll és a váladék termelését egyensúlyban tartja. Ha valamilyen külső vagy belső hatásra ez az egyensúly megbomlik, akkor a mirigyek túltermelhetnek. A felesleges zsír végigfolyik a hajszálakon, összetapadva és elnehezítve azokat. A hajkorona a fejbőrre lapul és zsírosan csillog. Ilyenkor egyre gyakrabban mosunk hajat, és pont ellentétes eredményt érünk el, mert újra és újra leoldjuk a fejbőr savköpenyét.

A túltermelést előidézhetik az androgén hormonok is, amelyeknek csökkentése csak nők esetéban alkalmazható, mivel a férfiaknál potenciazavarokhoz vezetne.

A rohanó életünkkel arányosan növekvő belső feszültség, a stressz az, ami leginkább kiváltja a fokozott zsírtermelést. A feszült állapotban lévő vegetatív idegrendszer irányítása alá tartozó idegszálak folyamatosan ingerlik a mirigyeket a termelésre. Ez a probléma kezelhető a legnehezebben, mivel maga a kiváltó ok szinte mindennapi életünk része.

Hozzászólás ehhez Korpásodás

Száraz korpásodás

A fejbőr, akárcsak a testünket fedő bőr bármely más része, állandóan kopik, azaz a felszínről eltávoznak az elszarusodott, elhalt sejtek. Az igazán száraz fejbőrről néha hóesésként távozik az elhalt réteg. A bőrszárazságon kívül a száraz korpásodásnak (pityriasis) más okai is vannak, mégpedig a fejbőrön élő gomba-mikroorganizmus.

Nem is gondolnánk, hogy mindannyiunk fején „albérlők” laknak, és ez természetes. Problémát csak akkor okoznak, ha valamiért nagyon elszaporodnak, és a fejbőr hámsejtjeit fokozott osztódásra, elszarusodásra késztetik, ami azután korpa formájában távozik.

A különböző korpásodás elleni készítményekkel gátolhatjuk a gombák szaporodását, de véglegesen kiirtani őket nem lehet, és nem is kell, hiszen a bélcsatornában élő baktériumokhoz hasonlóan csak együtt élnek velünk.

A kóros elváltozásokért rendszerint az amúgy ártalmatlan élesztőgomba, a Malessezia furfur nevű mikroorganizmus a felelős, mely csak bizonyos hajlamosító tényezők jelenlétében, ill. együttes jelenlétében válik kórossá.

Régebben leginkább a fokozott faggyútermelődést okolták. A legújabb eredmények alapján ma már fontosabbnak tartják a termelődő faggyú összetételét. Bizonyos lipidek, így pl. a koleszterin jelenléte megváltoztatják a fejbőr pH-értékét. A bőrt védő savas burok sérülésével a keletkező lúgos kémhatású környezet kedvez a gomba szaporodásának, aminek a hatására a bőr hámsejtjei fokozott mértékben kezdenek osztódni, majd éppoly ütemben, ahogyan képződtek, el is szarusodnak, és korpa formájában le is válnak a bőrfelszínről.

A kóros korpásodás kialakulásában különböző hormonok koncentrációja, éghajlati tényezők, a hőmérséklet és a páratartalom is szerepet játszanak. A táplálkozás, az ideg- és immunrendszer működését befolyásoló lelki tényezők, a stressz sem hagyhatók figyelmen kívül. Valószínűsíthető, hogy az emberek 50%-a genetikailag is hajlamosabb a korpásodásra.

A korpásodás a hajas fejbőr betegsége. Két jellemző tünete a pikkelyképződés és a viszketés, amely igen kínzó is lehet. A betegség nem szűnik meg magától. Amennyiben nem kezeljük, a kellemetlen tünetek fokozódnak.

Webáruházunkban megtalálhatóak a korpásodás kezelésére szolgáló samponok, hajszeszek:

https://fodraszkellektar.hu/samponok

https://fodraszkellektar.hu/spl/355463/Samponok-ferfiaknak

https://fodraszkellektar.hu/spl/552875/Hajszeszek-hajszerumok

Hozzászólás ehhez Hajápolás

Érdekességek a hajunkról

  • A hajas fejbőrön 1 cm2 területen átlagban 150-300 hajszál nő
  • Az embernek összesen mintegy 80 000 – 140 000 hajszála van
  • Legsűrűbb a haj a halántékon, legritkább a homlok közelében
  • A hajszálak élettartama 3-6 év
  • A hajszál növekedése naponta 0,35 mm, ez évente átlagosan 12 cm is lehet
  • Napi 30-50 hajszál kihullása normális. Tavasszal és ősszel a hajszálak kihullása valamelyest fokozódik
  • A haj tömegét a haj sűrűsége, vastagsága és hosszúsága határozza meg (200-500g is lehet)
  • A haj színe, simasága, hullámossága vagy göndörsége veleszületett tulajdonság, egyedi jellegzetesség
  • A hajfonat teherbíró képességére jellemző, hogy egy normál súlyú felnőttet is elbír (pl. artisták)
  • A haj állapotát a táplálkozás, a hajápolás és a szervezet egészségi állapota is befolyásolja (pl. lelki megrázkódtatás, betegség, gyógyszerek, terhesség)
  • A hajunk színe genetikailag meghatározott. A sötét szín dominánsan öröklődik. A különbözö hajszíneket más-más szerkezetű melanin vegyület adja.
  • A FEKETE színűben csak eumelanin
  • A SZŐKE színűben csak feomelanin
  • A VÖRÖS színűben csak eritromelanin található.
  • A különböző hajszín a pigmentszemcsék nagyságától, sűrűségétől, elhelyezkedésétől, valamint a kutikula vastagságától függ.