Szerző: Dudás Mária

A nőknél általában az androgén aránya olyan csekély, hogy még öröklött hajlam esetén sem kezdődik hajhullás. Azonban általánosnál erősebb androgén hatás és határozottabb hajlam esetén a hajhullás már fiatal korban is elkezdődhet.

Idősebb korban gyakrabban fordul elő hajritkulás, elsősorban a fejtetőn, ez az ún. női kopaszodás.

A változókorban (klimax) csökken a női hormonok az ösztrogén termelődése, ennek következtében előtérbe kerülnek az androgének. Ilyenkor a hajállomány csökkenése a homlokon és a választék környékén érzékelhető. A homlok határvonalán és a halántékon pedig a haj továbbra is megmarad.

Az ösztrogének és androgének közötti aránytalanság hormonkezeléssel javítható, ezért a nőknek érdemes idejében szakorvoshoz fordulni.

A férfi nemi hormonok (androgének) kiválthatják a kopaszodást. A kopaszodás azonban nem jelentkezik minden férfinál, hanem leginkább azoknál akik örökölték a hajlamot.

A hajhullást a nemi érés idején keletkező androgének normál mennyisége is kiválthatja. Ez arra is magyarázatot ad, miért nincs hajhullás a nemi érés időszaka előtt, valamint a nőknél akiknek alacsony az androgén szintjük.

A fiatal férfiaknál megszűnik a hajhullás, ha a férfi ivarmirigyeket valamilyen orvosi ok (pl. baleset, daganatképződés miatt) el kell távolítani.

A hajhullás a homlokon és a halántékon indul meg, amiből később kialakul az ún. „Szent-Péter” fej. Gyakran ezzel egyidejűleg megritkul a fejtető és a választék környéke. Végső soron a homlokon lévő kopaszság egybeolvad a fejtetőn lévő ritkulással, kialakul a patkó alakú kopaszság a fülek feletti és a hátsó részén lévő hajkoszorúval. Ez a hajkoszorú az androgének okozta kopaszságnál mindíg megmarad.

A kopaszodás egy folyamat, ami 5-től akár 20 évig is eltarthat, és adott esetben akár egy köztes állapotban meg is állhat. Amennyiben már a 20. életév előtt elkezdődik, akkor gyorsabb lefolyásra lehet számítani.

Hajváltás a kopaszság kialakulása alatt is változatlanul folyik. A kopaszságra való hajlam és az androgének hatására a szőrtüszők működése csökken. Az újonnan létre jövő hajszálak már vékonyabbak, színük világosabb és élettartamuk is rövidebb. Végül már csak finom pelyhek nőnek, amelyek már nem fedik el a kopaszodó felületeket. A szőrtüsző működésének hanyatlása véglegessé válik, és a mai ismeretek szerint nem állítható meg.

A hajváltás természetes élettani folyamat. Rendes körülmények között naponta 30-50 szál hullik ki. Ez a szám tavasszal vagy ősszel 50-60-ra emelkedik.

Ha a kihullottak helyébe rövid idő alatt hasonló minőségű hajszálak nőnek, akkor ez még a természetes hajcsere következménye. A baj akkor kezdődik, ha a fejbőrből a szokásosnál több hullik ki naponta, a fiatal még rövd szálak is kiesnek, és a helyükbe egyáltalán nem képződik új hajszál. Kóros hajhullás akkor következhet be, ha a hajat termelő hajszemölcs működése valamilyen belső vagy külső ártalom hatására életképes hajszálat nem tud termelni.

Ez terjedelmesebb ritkulásokban, foltosan kipusztult területekben, jellegzetes kopaszságokban vagy akár teljesen kopasz fejbőrben nyilvánulhat meg. A rövid, töredezett hajszálak, az ún. felkiáltójel haj vagy vesszőhaj a kopaszodó terület szélén többnyire a továbbterjedés jele.

A hajhullás lehet foltos és szétszórt. Mindkettő maradandó kopaszsághoz vezet akkor, ha a szőrtüszők és a bennük található hajszemölcs elpusztul. Ha azonban a hajszemölcs nem pusztul el, csupán a rajta elhelyezkedő mátrixsejtek osztódása szűnik meg egy időre, átmeneti, fokozott hajhullás és következményként átmeneti kopaszság alakulhat ki.