Kör alakú hajhullás
Az időben gyorsan kialakuló kisebb kopasz területek a kör alakú kopaszodás (alopecia areata) biztos jelei. A kerek vagy ovális kopaszodási foltok bármely életszakaszban kialakulhatnak és különböző nértékűek lehetnek. A fejbőr ezeken a helyeken sima és hegek sem találhatók rajta. A folyamat bizonytalan kimenetelű, a meglévő kopasz területek legkorábban két hónap után kezdenek ismét benőni. Ugyanakkor újabb helyek alakulnak ki, amelyek kiterjednek és összefolynak. Az újonnan megjelenő haj vékonyszálú és fehér. A továbbiakban már vastagabb hajszálak nőnek, de gyakran továbbra is pigmenthiányosak. A hajhullás továbbterjedését jelenti az, ha a kopaszodó terület szélén 2-3 mm hosszúságú hajszálak nőnek, amelyek könnyen, fájdalom nélkül kihúzhatók. Kopasz sáv jön létre, ha a fülek feletti terület, a nyak és a tarkó foltjai összefolynak. Ritkán az is előfordul, hogy az egyes kopasz területekről kiindulva néhány nap alatt az egész haj, és a test többi szőrzete is kihullik. A hajhullás oka lehet a szervezetben megbújó gyulladásos góc, pl. rossz fog, krónikus garatmandula gyulladás, arcüreggyulladás stb.
Veleszületett kopaszság
A ritkán előforduló jelenségek közé tartozik az, amikor a kisgyermeknek nem nő haja. A fejbőr csaknem teljesen kopasz, vagy csak rövid, vékony, színtelen, pehelyszerű szálak borítják. Ez a szőrtüszők alján levő papillák csökkent működése, a mátrixsejtek fejlődési rendellenességének következménye. Ez rendszerint egyéb fejéődési rendellenességgel lép fel.
Korai hajhullás
A korai vagy idő előtti hajhullást (alopecia praematura), amely valószínűleg veleszületett rendellenesség következménye, némelykor faggyúáradat és korpa kíséri. Sokszor bármilyen kimutatható elváltozás nélkül kezdődik a 18-20. életévtől és akár 5-6 év alatt teljes kopaszodáshoz vezet. A korai hajhullás legtöbbször egy családon belül ismétlődő jelenség. Főleg férfiaknál fordul elő, és legtöbbször a homlok felől terjed hátrafelé a hajhiányos terület. Szakszerű kezeléssel a folyamat megállítható vagy lassítható. Azonban sok esetben a gondos kezelés ellenére is folytatódik a hajhullás. A korai hajhullás oka ismeretlen. Egyes szakemberek a korai, az öregkori és a pikkelyes hajhullást közös okra vezetik vissza (szeborrea, szaru-rendellenesség, belső elválasztású mirigyzavar), amelyek egyikénél korábban, másiknál később vezetnek kopaszodáshoz, attól függően, hogy milyen súlyosak a rendellenességek, valamint, hogy milyen mértékű a bőr és szervezet ellenállása.
Öregkori hajhullás
Az öregkori hajhullás (alopecia senilis) során mindkét nemnél elfogy a haj, a férfiak többségénél teljes vagy részleges kopaszság jön létre. Ötven éves kor körül kezdődik és rendszerint együtt jár az őszüléssel. A haj ilyenkor fokozatosan ritkul, végül teljesen kihullik. Nem gyógyítható. Ennek a problémának a kezelésére a korai hajhulláshoz alkalmazott módszereket és anyagokat használják, de kevés eredménnyel.
Pikkelyes hajhullás
A korai, az öregkori valamint a pikkelyes hajhullás sok hasonlóságot mutat. A tarfejűség mindegyiknél a fejtetőn, elől a homlokon, és kétoldalt a halántéktájon kezdődik, később a kopasz területek megnagyobbodva összefolynak. A koponya hátulsó és oldalsó részén maradt hajas fejbőr patkó alakban fogja közre a fejtető sima, fénylő részét. Főleg férfiaknál fordul elő, nőknél legfeljebb nagyfokú hajritkulás észlelhető. A fejbőr száraz hámlása, pikkelyezése már 9-10 éves korban is elkezdődhet. Gyakran láthatjuk azt, hogy az ilyen korpásodás hosszú éveken át fennmarad, és mégsincs hajhullás. Később ezt a száraz korpásodást zsírszerű pikkelyezés váltja fel, de a pikkelyek nem faggyút, hanem savós izzadmányt tartalmaznak, ezáltal a pikkelyeknek lágy, zsíros tapintásuk van. Újabb megfigyelések szerint a zsírszerű korpásodáshoz 4-5 év múlva a faggyúmirigyek fokozottabb működése társul, és ez a szeborreás állapot hozza létre a hajhullást és a kopaszodást.
Idegrendszeri zavarok okozta sávos hajhullás
Sávos hajhullás esetén a fejbőrön különböző szabálytalan alakú csíkok keletkeznek. A kopasz sávok többnyire az idegpályák irányát követik. A bajt a fej idegeinek sérülése vagy erős lehűlése okozza. A betegségből való gyógyulás után a haj rendszerint visszanő, de sok esetben az új haj pigmentszegényebb lesz. Amennyiben a fejbőr és a papillák erősen megfáznak előfordulhat, hogy a haj soha többé nem fejlődik ki újra azon a területen.
Tüneti hajhullás
Tüneti hajhullás nem csak a hajas fejbőrön fordlhat elő. Bizonyos esetekben az egész test szőrzete kihullik. Főleg súlyos betegségek (pl.skarlát, tífusz, agyhártyagyulladás) után jelentkezik. Okai a kórokozók mérgező anyagcseretermékei a toxinok, melyek károsítják a hajszemölcsöt. A tüneti hajhullás jellemzője, hogy a haj rövid idő alatt kihullik, a fejbőrön azonban semmiféle kóros elváltozás nem látható. A haj a legtöbb esetben a betegség megszűnte után néhány hét vagy hónap múlva visszanő.
