Hajápolási ötletek, hajfestés, hamvasítás, szőkítés, fodrász tananyagok , érdekességek a hajunkról
A blogbejegyzések között találsz hajápolási ötleteket és recepteket, valamint útmutatót hajfestéshez, hamvasításhoz, szőkítéshez stb., és találsz még tananyagokat is ami hasznos lehet akkor is, ha nem vagy fodrász tanuló.
Amennyiben valamilyen hajápolási terméket keresel, nézz szét webáruházunkban:
A szülést követő 4 hónapon belül diffúz hajhullás alakulhat ki, (az újdonsült kismamák rémületére) ami a fejtetőn átmeneti ritkulással járhat.
A hajhullás oka a terhesség alatt megnövekedett progeszteron szint, ami miatt a haj tovább marad növekedő fázisban, mint normál esetben. Ez a hormonszint a szülést követően hirtelen lecsökken, így a folyamat visszaáll a normál fázisba, vagyis több hajszál kerül a nyugalmi szakaszba. Ebben az időszakban hullanak ki azok a hajszálak amelyeknek a terhesség alatt kellett volna.
Tehát a magasabb ösztrogén koncentráció következtében, ami a haj növekedését segíti, a terhesség alatt lényegesen lassabb a haj váltása. A szülés után a hormonegyensúly helyreáll, és a hónapok során „tartalékolt” haj rövid idő alatt kihullik.
Ez, a kismamákat nyugatalanító hajhullás teljesen normális jelenség, és a helyzet néhány hónap alatt rendeződik.
Előfordulhat hasonló jelenség egyes petekilökődést gátló (fogamzásgátló) szerek szedésének abbahagyása esetén is.
A nőknél általában az androgén aránya olyan csekély, hogy még öröklött hajlam esetén sem kezdődik hajhullás. Azonban általánosnál erősebb androgén hatás és határozottabb hajlam esetén a hajhullás már fiatal korban is elkezdődhet.
Idősebb korban gyakrabban fordul elő hajritkulás, elsősorban a fejtetőn, ez az ún. női kopaszodás.
A változókorban (klimax) csökken a női hormonok az ösztrogén termelődése, ennek következtében előtérbe kerülnek az androgének. Ilyenkor a hajállomány csökkenése a homlokon és a választék környékén érzékelhető. A homlok határvonalán és a halántékon pedig a haj továbbra is megmarad.
Az ösztrogének és androgének közötti aránytalanság hormonkezeléssel javítható, ezért a nőknek érdemes idejében szakorvoshoz fordulni.
A férfi nemi hormonok (androgének) kiválthatják a kopaszodást. A kopaszodás azonban nem jelentkezik minden férfinál, hanem leginkább azoknál akik örökölték a hajlamot.
A hajhullást a nemi érés idején keletkező androgének normál mennyisége is kiválthatja. Ez arra is magyarázatot ad, miért nincs hajhullás a nemi érés időszaka előtt, valamint a nőknél akiknek alacsony az androgén szintjük.
A fiatal férfiaknál megszűnik a hajhullás, ha a férfi ivarmirigyeket valamilyen orvosi ok (pl. baleset, daganatképződés miatt) el kell távolítani.
A hajhullás a homlokon és a halántékon indul meg, amiből később kialakul az ún. „Szent-Péter” fej. Gyakran ezzel egyidejűleg megritkul a fejtető és a választék környéke. Végső soron a homlokon lévő kopaszság egybeolvad a fejtetőn lévő ritkulással, kialakul a patkó alakú kopaszság a fülek feletti és a hátsó részén lévő hajkoszorúval. Ez a hajkoszorú az androgének okozta kopaszságnál mindíg megmarad.
A kopaszodás egy folyamat, ami 5-től akár 20 évig is eltarthat, és adott esetben akár egy köztes állapotban meg is állhat. Amennyiben már a 20. életév előtt elkezdődik, akkor gyorsabb lefolyásra lehet számítani.
Hajváltás a kopaszság kialakulása alatt is változatlanul folyik. A kopaszságra való hajlam és az androgének hatására a szőrtüszők működése csökken. Az újonnan létre jövő hajszálak már vékonyabbak, színük világosabb és élettartamuk is rövidebb. Végül már csak finom pelyhek nőnek, amelyek már nem fedik el a kopaszodó felületeket. A szőrtüsző működésének hanyatlása véglegessé válik, és a mai ismeretek szerint nem állítható meg.
A hajváltás természetes élettani folyamat. Rendes körülmények között naponta 30-50 szál hullik ki. Ez a szám tavasszal vagy ősszel 50-60-ra emelkedik.
Ha a kihullottak helyébe rövid idő alatt hasonló minőségű hajszálak nőnek, akkor ez még a természetes hajcsere következménye. A baj akkor kezdődik, ha a fejbőrből a szokásosnál több hullik ki naponta, a fiatal még rövd szálak is kiesnek, és a helyükbe egyáltalán nem képződik új hajszál. Kóros hajhullás akkor következhet be, ha a hajat termelő hajszemölcs működése valamilyen belső vagy külső ártalom hatására életképes hajszálat nem tud termelni.
Ez terjedelmesebb ritkulásokban, foltosan kipusztult területekben, jellegzetes kopaszságokban vagy akár teljesen kopasz fejbőrben nyilvánulhat meg. A rövid, töredezett hajszálak, az ún. felkiáltójel haj vagy vesszőhaj a kopaszodó terület szélén többnyire a továbbterjedés jele.
A hajhullás lehet foltos és szétszórt. Mindkettő maradandó kopaszsághoz vezet akkor, ha a szőrtüszők és a bennük található hajszemölcs elpusztul. Ha azonban a hajszemölcs nem pusztul el, csupán a rajta elhelyezkedő mátrixsejtek osztódása szűnik meg egy időre, átmeneti, fokozott hajhullás és következményként átmeneti kopaszság alakulhat ki.
Az őszülés általában az emberi élet negyedik, ötödik évtizedében kezdődik, elsőként a halántékon és (férfiaknál) a szakállon jelenik meg. Az őszülés a férfiaknál általában korábban jelentkezik, mint a nőknél. A testszőrzet őszülése később kezdődik, a szemérem- és hónaljszőrzet őszül a legkésőbb. A melanin eltűnése fokozatos, ezért egymás mellett megtalálhatók a fehér- vagy szürke szálak és a saját hajszínünk is.
A korai őszülés dominánsan öröklődő tulajdonság, már a 20-as évek tájékán elkezdődik. A pantoténsav, ill. a para-amino-benzoesav hiánya okozhatja. Kiválthat még korai őszülést bizonyos betegség is (pl. tífusz, vörheny), amikor a festékanyagot termelő sejtek bénító hatás alatt állnak. Bekövetkezhet még idegbetegségek folytán (pl. agydaganat, epilepszia) vagy túlhajtott munka esetén, továbbá rendkívül erős testi vagy lelki megrázkódtatástól.
Mindez az idegrendszernek a haj természetes festékképződési folyamatára gyakorolt hatását bizonyítja.
Az őszüléssel együtt csökken a hajszál vastagsága, rugalmassága, szakítószilárdsága és nyújthatósága is. A velőállomány kiszélesedik. A hajszál kortexében a makrofibrilláris szerkezet fellazul, és benne kisebb-nagyobb folyadékkal telt hólyagocskák láthatók. A melanociták száma folyamatosan csökken, valamint a festékképződéshez szükséges enzim aktivitása is lecsökken. A festékpigmentek finomabbak és kisebbek lesznek.
Az ősz haj tehát egy bonyolult optikai jelenség, amely a kisebb pigmentszemcsékből, az alacsonyabb pigmentkoncentrációból, valamint a hajszálban levő hójagokból következik.
A szaknyelvben az őszülés foka alatt a pigmentált és a fehér hajszálak arányát értik. Pl. a 30%-os őszülési fok azt jelenti, hogy a hajszálak 30%-a fehér, 70%-a pigmentált.
Az őszülési fok helyes felismerése a sikeres hajfestés és színezés fontos előfeltétele.
Az ún. „hirtelen őszülés” jelenségét (amikor valaki egyetlen éjszaka alatt megőszül) a tudomány kétségbe vonja. Nem lehetséges, hogy a pigmentek hirtelen eltűnjenek a hajból. Sokkhatásra vagy más súlyos lelki trauma esetén azonban előfordulhat, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű pigmentált haj hullik ki, aminek a következményeként a megmaradó fehér hajmennyiség erősebb hangsúlyt kap.
Foltos és sávos őszülésről van szó, ha a hajas fejbőr valamely részén kör alakban vagy csíkban jelentkezik a folt. Többnyire helyi festékhiány (pl. leukoderma, vitiligo) következménye.
Jó hír az ősz hajúaknak, hogy jelenleg divatszín!
Sajnos azonban sokan tapasztalják, hogy az ősz haj nem szép fehér vagy ezüstös, hanem sokszor sárga. Erre a problémára is van már megoldás. Érdemes beszerezni hamvasító sampont, vagy hamvasító folyadékot. Rendszeres használatukkal megelőzhető és eltüntethető a sárgásodás.
A hajszál
Az emberi bőr mintegy 95%-át borítja szőr. A hajas fejbőrön lévő szőrképlet a haj. A gyermekkori haj vékonyabb szálú és gyakran világosabb is, mint a felnőttkori. A felnőttek haja erősebb, vastagabb szálú és több benne a pigment. A hajszál a testfelszínnel kb. 45°-os szöget zár be.
A hajszál a szőrtüszőben foglal helyet. A szőrtüsző kialakulása hosszú fejlődés eredménye. A törzsfejlődés során a hámréteg benyomult az irhába és a bőraljába, így jött létre a csőszerű képlet, a szőrtüsző, aminek a szerkezete a lenti ábrán látható.
A hajgyökér részei:
A külső gyökérhüvely a bazális és a tüskés rétegből keletkezett. A belső gyökérhüvely az elszarusodó rétegnek, a szemcsés és fénylő rétegnek felel meg. A kutikula, amit bőröcskének is nevezünk , fogazatszerűen kapcsolódik a hajszálhoz, a szarurétegből származtatható.
Fénymikroszkópos felvételek kimutatják, hogy ez a hármas tagozódás csak a szőrtüsző alsó szakaszára jellemző, mert a bőrfelszín felé haladva a belső gyökérhüvely fokozatosan eltűnik. Hiányával magyarázható az a tény, hogy a bőr, amely fénylő rétegének barrierje miatt szinte „megközelíthetetlen”, a szőrtüszők felől viszont zsíros, víz az olajban típusú emulziók és az ezekben oldott hatóanyagok számára átjárható.
A hagymaalakúan kiboltosodó szőrtüszőrészbe egy kötőszöveti szemölcs nő be alulról. Ez a hajszemölcs az irha felől gazdagon ellátott vérerekkel, nyirokerekkel és idegekkel. A hámcsapok szemölcs feletti része osztódásra képes alapsejteket tartalmaz. E sejtek tulajdonságai a hám bazális rétegéhez hasonlóak. Erre utal a mátrix sejtek osztódó képessége, amely azonban sokkal gyorsabban megy végbe, mint a henger alakú hámsejtek estében. Szaporodóképességüket dús érhálózatuknak köszönhetik. A mátrix sejtek melanint is tartalmaznak. A gyors osztódást elszarusodás követi. A felfelé vándorló sejtek alaki és biokémiai változásokon keresztül alakítják ki az elszarusodott hajszerkezetet. Az elszarusodó sejtek orsó alakúak, majd szorosan egymáshoz záródva fokozatosan finom szálszerkezetet hoznak létre. Végül az így létrejött hajszál a hám sejtjei között előretör, és a felszínre kerül.
Ritkább esetben az is előfordulhat, hogy egy szőrtüsző hüvelyben több hajszál is helyet foglal. Ezt a változatot tegeztüszőnek nevezzük.
A hajszál keresztmetszete
A hajszál elszarusodó sejtjei három réteget alkotnak:
A hajszál keresztmetszete a lenti képen jól látható:
A kéreghártya tulajdonságai
Kéreghártyának (kutikulának) nevezzük a hajat kívülről borító 5-10 réteg vastagságú hártyaréteget (pikkelyeket). Egy réteg vastagsága 3-5 nm. A kéreghártya feladata a hajszál belső rétegének védelme.
A hajszálat a hártyák úgy borítják, mint fát a kérge. Kapcsolódásuk egymással átfedésben tökéletes takarást tesz lehetővé. Szélességük a haj kerületének egyharmadát is eléri. Kémiailag alaktalan (amorf) keratin alkotja.
A rétegek között egy képlékeny massza található, amelyről a kutatók megállapították, hogy úgy viselkednek, mint a ragasztóanyag. Ezért a kötőanyagot „kitt-anyagnak” is nevezik. Bebizonyosodott, hogy ez a kocsonyás alapanyag fehérjetermészetű és nagy vízmegkötő képességű. Ezt bizonyítja a hajszál nagyfokú duzzadóképessége is.
A vízmegkötő képesség a hajszál öregedésével csökken, de az erős vegyszerek és a túl gyakori hajsütővas használata is a kitt-anyag kiszáradását okozhatja. Ilyenkor a hajszál elveszti fényét és rugalmasságát.
A kéreghártya a haj öregedésével öregszik. Míg a hajtőnél tökéletesen simul a haj rosttörzséhez, addig a hajszál végén már fellazult, szakadozott állapotban van.
A kutikula pusztulását siettetik az erős mechanikai igénybevételek: tupírozás, hegyes fokú fémkefék, sűrűn alkalmazott hajsütés stb. A szakszerűtlenül végzett vagy túl sűrűn alkalmazott vegyszeres munkák a keratint károsítják és a kéreghártya borzolódásához vezetnek. Szélsőségesebb esetben a haj hasadozását és törését is okozhatják. A hosszirányban hasadozott hajat porózusnak is nevezik.
Fodrászipari szempontból azért lényeges a kéreghártya tulajdonságainak ismerete, mert bár a vegyszeres munkák a kéregállományban hoznak létre változást, de a hatóanyagok a kutikulán keresztül juttathatók be. Ezt a kutikulát kell tehát fellazítani a vegyszerek számára átjárhatóvá tenni ahhoz, hogy a hajon különböző műveleteket végezhessünk. A porozitásra tehát szükség van, de annak mértéktelensége már káros.
A haj természetes fénye azáltal jön létre, hogy a pikkelyes réteg a fényt tükörként visszaveri. Ha a pikkelyes réteg lepattogzott vagy erősebben sérült hajnál akár részben leoldódott, akkor a beeső fényt csak szétszórtan veri vissza, részben elnyeli. Ilyenkor haj fénytelen, matt, az érintése durva, rideg.
A kéregállomány tulajdonságai
A hajszál fő tömegét a kéregállomány adja, amely mint a legerősebb réteg különleges jelentőségű a haj tulajdonságai szempontjából. Fodrászipari szempontból a legfontosabb, hiszen itt mennek végbe a vegyszeres munkák okozta változások.
Anyaga szintén keratin, mely szálakat alkot. Úgy is nevezzük, hogy szálkeratin.
A hajszál sok-sok elemi keratinszál szabályos szerveződéséből jön létre. A hajszál keresztmetszetére különleges kábelszerkezet jellemző, amelynél: elemi szál => előfonal => fonal => fonatköteg szerveződési szinteket különböztetünk meg. Ezt láthatjuk a lenti ábrán:
A mikro- és makrofibrillumok között térkitöltőként és ragasztóanyagként- a már említett- kocsonyás alapanyag található. Ebben a kötőanyagban vannak beágyazva a haj festékanyagát képző melanin szemcsék. Ezeket színtelenítjük vagy éppen színesítjük hajfestéskor.
Őszüléskor kevesebb és csökkent értékű festékszemcsék képződnek.
A tartóshullámosítás (dauer) során bekövetkező változások az elemi keratinszál szerkezeti átalakulásával magyarázhatók.
A velőállomány tulajdonságai
A velőállomány a hajszál legbelső rétege. A velőcsatorna csőszerűen helyezkedik el a hajszál közepén. A cső külső köpenyét a rostos réteg alkotja. A velőcsatornát gyakran csak szabálytalanul tölti ki a szivacsszerű keratin. Az ősz haj esetében a velőállomány kiszélesedik. A velőben pedig nincs melanin.