A hajtüsző egy piciny lyuk, ahonnan a haj nő. A fejbőr mindhárom rétegén áthatol. Minden egyes tüsző kiindulásánál egy papillának nevezett rügyszerű sejtcsomó van. Ezeket táplálja a hajszálerekből származó vér, amíg meg nem duzzadnak és hajsejtekké nem alakulnak (elszarusodnak) és végül elhalnak.
Ezek a halott sejtek alkotják a hajszálat. A legtöbb embernek 90 000 – 150 000 hajtüsző van a fejbőrén.
Minden egyes hajszál 1-6 évig él, ezután elpusztul és kiesik a hajtüszőből. Naponta 50-150 hajszál pusztul el, de a helyükön állandóan újak nőnek, így a hajveszteség nem feltűnő.
A haj életciklusának három fázisa van: az anogén fázis, a katogén fázis és a telogén fázis.
Az anogén fázis az új növekedés szakasza. A legtöbb embernek havonta 1,3 cm-t növekszik a haja. A faggyúmirigyek ebben a szakaszban aktívak. A hajunk kb. 18%-a van jelenleg ebben az állapotban.
A katogén fázis alatt a növekedés megáll, és a faggyúmirigyek aktivitása csökken. Hajunknak csak 1%-a van ebben a szakaszban.
A telogén fázis az utolsó szakasz. A faggyúmirigyek beszüntetik működésüket és a hajtüsző összehúzódik. Hajunk 4-14%-a van ebben a szakaszban jelenleg.
Két okból van haj a fejünkön: egyrészt, hogy fékezze a test hővesztését, másrészt pedig, hogy megvédje a fejbőrt a sérülésektől.