Hozzászólás ehhez Haj-történelem

Hogyan nő a hajunk – és miért?

A hajtüsző egy piciny lyuk, ahonnan a haj nő. A fejbőr mindhárom rétegén áthatol. Minden egyes tüsző kiindulásánál egy papillának nevezett rügyszerű sejtcsomó van. Ezeket táplálja a hajszálerekből származó vér, amíg meg nem duzzadnak és hajsejtekké nem alakulnak (elszarusodnak) és végül elhalnak.

Ezek a halott sejtek alkotják a hajszálat. A legtöbb embernek 90 000 – 150 000 hajtüsző van a fejbőrén.

Minden egyes hajszál 1-6 évig él, ezután elpusztul és kiesik a hajtüszőből. Naponta 50-150 hajszál pusztul el, de a helyükön állandóan újak nőnek, így a hajveszteség nem feltűnő.

A haj életciklusának három fázisa van: az anogén fázis, a katogén fázis és a telogén fázis.

Az anogén fázis az új növekedés szakasza. A legtöbb embernek havonta 1,3 cm-t növekszik a haja. A faggyúmirigyek ebben a szakaszban aktívak. A hajunk kb. 18%-a van jelenleg ebben az állapotban.

A katogén fázis alatt a növekedés megáll, és a faggyúmirigyek aktivitása csökken. Hajunknak csak 1%-a van ebben a szakaszban.

A telogén fázis az utolsó szakasz. A faggyúmirigyek beszüntetik működésüket és a hajtüsző összehúzódik. Hajunk 4-14%-a van ebben a szakaszban jelenleg.

Két okból van haj a fejünkön: egyrészt, hogy fékezze a test hővesztését, másrészt pedig, hogy megvédje a fejbőrt a sérülésektől.

Hozzászólás ehhez Haj-történelem

„Ha van valami a világon ami nem tartós, az a tartóshullám!”

A tartós hullám (dauer) feltalálója egyébként hasonló karrierrel dicsekedhet, mint a hajsütővas-milliomos. Karl Nessler is ismerte a nők sóhajait. Tudta, hogy a hajsütővas alkalmazása nem eszményi megoldás, hiszen a kedvezőtlen időjárás bármikor gyorsan tönkreteszi a gyönyörűen kisütött hullámokat. Ráadásul elege volt abból is, hogy mestere párás borbélyműhelyében Fahrnauban unatkozzon évszámra. Fogta hát a motyóját, és Svájcba vándorolt.

Az ügyes, intelligens fiú csakhamar jó helyet kapott Genfben. Azonban még ez sem elégítette ki becsvágyát. Nagy álmát akarta megvalósítani, a tartós hullámot.

Először-számos kísélet után-összekotyvasztott egy folyadékot, és „áldozatot” keresett magának. Egyik kolléganője vállalkozott a kísérletre. Nessler a titkos vízzel megnedvesítette a fodrásznő haját, fémpálcikákra csavarta, és forró fogókkal fölhevítette. A folyadék nagyon lassan, de elpárolgott, és amikor Nessler kihúzta a pálcikákat, a haj hullámai készen voltak. Ez volt a kezdet.

Több módosítás, javítás után a fiatalember Karlsruhéban és Berlinben próbálkozott túladni találmányán. Senki sem „harapott rá”. Ekkor maradék pénzén Londonba utazott, és az angol nők végre spontán lelkesedést tanúsítottak módszere iránt.

Ugyanebben az időben egy másik férfi is a tartós hullám megvalósításán fáradozott. Josef Meyer, egy bánsági magyar városkából származó fodrászsegéd volt. Ő kezdettől fogva elektromos árammal kísérletezett.

Egy újsághír hozta össze a tartóshullám két „atyját”. Együttesen el is készítették az első, valóban praktikus készüléket, amely nem csak időmegtakarítással járt, hanem anyagilag is megengedhetővé tette a tartóshullámot. (Eleinte 250 márkába is belekerült.)

Nessler 1915-ben New Yorkban telepedett le, ahol gyárat létesített ilyen készülékek előállítására, Mayer viszont előbb Párizsba, majd Karlsbadba ment.

Ők ketten ajándékozták meg a nőket a szépség elérését szolgáló célszerű módszerek közül az egyik legfontosabbal.

Hozzászólás ehhez Haj-történelem

Marcell-hullám, avagy a hajsütővas története

Férfi volt az illető, aki felbecsülhetetlen szolgálatot tett a nőknek és a női hiúságnak. Francois Marcelnek hívták, és eredetileg kőművestanonc volt. Ez a szakma azonban nem érdekelte különösebben. Hamarosan új életpályát választott. Párizs egyik elővárosában egy fodrászműhelyben kezdte meg tevékenységét.

Itt napról-napra hallgatta a nők panaszát, amiért egyáltalán nem, vagy nem eléggé hullámos a hajuk. Az ifjú sokat töprengett ezen. Valamit ki kellene találni, valami mesterfogást, ami a női frizurának tartós és laza hullámformát kölcsönöz.

Padlásszobájában fáradhatatlanul kísérletezett. Oldatok, kenőcsök, pomádék, mind-mind csődöt mondtak. S ekkor a véletlen jött segítségére. 1871-ben történt: Marcel megfeledkezett róla, hogy egy ollót az égő gázmelegítőn hagyott. Hogy megtisztítsa a koromtól, rányomta egy papírlapra, és máris, szinte megigézve látta a csodát: a papír az izzó ollótól hullámosra göndörödött. Ez volt a titok kulcsa. Francois Marcel feltalálta a hajsütővasat.

Marcel először parókákon próbálta ki sütővasát, azután engedélyt kért mesterétől, hogy emberi modelleken mutassa be találmányát. Néhány hölgy bele is egyezett, azonban amikor fürtös hajdíszükkel kimentek az utcára, a járókelők gúnyolódni kezdtek rajtuk. A mester elbocsátotta a fiatal feltalálót.

Marcel mindent egy lapra tett fel. Egy este beosont Nelly Melba (egy akkor közismert énekesnő) öltözőjébe. A művésznő először kétkedve nézte a „csodaollót”, de aztán vállalta a kockázatot, és beleegyezett, hogy haját „megmarcelezze” az ifjú fodrász. S ezzel kezdetét vette egy egészen új frizuradivat.

Másnap ezt lehetett olvasni a lapokban: „… és így Melba művészete teljes sikerre vitte a tegnapi premiert. A nővilág különleges figyelmét vívta ki az-az új , rendkívüli frizura, amellyel az énekesnő a revünek sajátos jelleget adott.”

Marcell így üstökön ragadta a szerencsét. Ezután egész Párizs vele akart frizurát készíttetni. Csakhamar szalont nyitott, ahol két tucat buzgó segéddel együtt serényen csattogtatta a hajsütővasat.

Három évtizeddel később az egykori kőművesinas már milliomos volt. L’Eure megyében kastélyt vásárolt magának, és élvezte találmánya gyümölcsét.

Sikeres életútja szinte mesébe illő. Persze korántsem ő volt az első aki feltalálta a hajsütővasat. Kétezer esztendővel azelőtt már az asszírok is használták, csak az évszázadok folyamán feledésbe merült.