Hozzászólás ehhez Korpásodás

Fejkorpa és fejkosz (koszmó) elleni gyógynövényes házi szerek

Csalános hajmosás zsíros fejkorpa ellen:

Forrázzunk le két púpozott teáskanálnyi csalánt fél liter forró vízzel, 5 percig hagyjuk ázni, majd szűrjük le. A főzet felével hetente egyszer végezzünk szappanos hajmosást, majd a másik felével öblítsük le. Utána vízzel már ne öblítsük ki. (Tanács: főzzünk nagyobb adag csalánfőzetet, az arányok megtartásával, hogy több legyen az öblítésre használható folyadékunk, illetve az öblítővízhez adjunk 1-2 kanál almaecetet, amennyiben szappannal mossuk meg a hajunkat, különben nem fogjuk tudni kifésülni.)

Zsurlós hajmosás száraz fejkorpa ellen:

Forrázzunk le négy púpozott teáskanálnyi zsurlót egy liter forró vízzel, 5 percig hagyjuk állni, szűrjük le, és a főzettel alaposan mossuk át a hajat, majd a fejmosásokat követően a nedves fejbőrbe masszírozzunk bele egy kevés extra szűz olívaolajat. Ezt a hajmosást minden nap el kell végezni legalább 1 héten keresztül.

Dióleveles lemosás fejkosz (koszmó) ellen:

Két púpozott teáskanálnyi apróra vágott diólevelet forrázzunk le fél liter vízzel, 2-3 percig hagyjuk állni, szűrjük le, és a főzettel minden nap mossuk le az érintett területeket.

Ugyanez a dióleveles lemosás hatékony lehet a fejtetűvel fertőzött haj kezelésére, valamint hajhullás esetén szintén jó hatással van ha a fejbőrbe masszírozzuk a főzetet.

A fent említett hajmosó keverékek bármelyikéhez adhatunk pár csepp teafa illóolajat, mert tisztító-fertőtlenítő hatása kiemelkedően jó hatású.

Hozzászólás ehhez Korpásodás

Zsíros korpásodás

A zsíros korpásodás (seborrhoea oleosa) egyre gyakoribb probléma, amelyre jellemző a fejbőr zsírosodása, érzékenysége, viszketése.

A hajszál tüszőibe csatlakozó faggyúmirigyek zsírt termelnek, amely a fejbőr felszínére jutva az izzadságmirigyek váladékával elegyedve fontos védőréteget alkotnak. Ezt hidrolipid rétegnek nevezzük.

A mirigyek működése idegi irányítás alatt áll és a váladék termelését egyensúlyban tartja. Ha valamilyen külső vagy belső hatásra ez az egyensúly megbomlik, akkor a mirigyek túltermelhetnek. A felesleges zsír végigfolyik a hajszálakon, összetapadva és elnehezítve azokat. A hajkorona a fejbőrre lapul és zsírosan csillog. Ilyenkor egyre gyakrabban mosunk hajat, és pont ellentétes eredményt érünk el, mert újra és újra leoldjuk a fejbőr savköpenyét.

A túltermelést előidézhetik az androgén hormonok is, amelyeknek csökkentése csak nők esetéban alkalmazható, mivel a férfiaknál potenciazavarokhoz vezetne.

A rohanó életünkkel arányosan növekvő belső feszültség, a stressz az, ami leginkább kiváltja a fokozott zsírtermelést. A feszült állapotban lévő vegetatív idegrendszer irányítása alá tartozó idegszálak folyamatosan ingerlik a mirigyeket a termelésre. Ez a probléma kezelhető a legnehezebben, mivel maga a kiváltó ok szinte mindennapi életünk része.

Hozzászólás ehhez Korpásodás

Száraz korpásodás

A fejbőr, akárcsak a testünket fedő bőr bármely más része, állandóan kopik, azaz a felszínről eltávoznak az elszarusodott, elhalt sejtek. Az igazán száraz fejbőrről néha hóesésként távozik az elhalt réteg. A bőrszárazságon kívül a száraz korpásodásnak (pityriasis) más okai is vannak, mégpedig a fejbőrön élő gomba-mikroorganizmus.

Nem is gondolnánk, hogy mindannyiunk fején „albérlők” laknak, és ez természetes. Problémát csak akkor okoznak, ha valamiért nagyon elszaporodnak, és a fejbőr hámsejtjeit fokozott osztódásra, elszarusodásra késztetik, ami azután korpa formájában távozik.

A különböző korpásodás elleni készítményekkel gátolhatjuk a gombák szaporodását, de véglegesen kiirtani őket nem lehet, és nem is kell, hiszen a bélcsatornában élő baktériumokhoz hasonlóan csak együtt élnek velünk.

A kóros elváltozásokért rendszerint az amúgy ártalmatlan élesztőgomba, a Malessezia furfur nevű mikroorganizmus a felelős, mely csak bizonyos hajlamosító tényezők jelenlétében, ill. együttes jelenlétében válik kórossá.

Régebben leginkább a fokozott faggyútermelődést okolták. A legújabb eredmények alapján ma már fontosabbnak tartják a termelődő faggyú összetételét. Bizonyos lipidek, így pl. a koleszterin jelenléte megváltoztatják a fejbőr pH-értékét. A bőrt védő savas burok sérülésével a keletkező lúgos kémhatású környezet kedvez a gomba szaporodásának, aminek a hatására a bőr hámsejtjei fokozott mértékben kezdenek osztódni, majd éppoly ütemben, ahogyan képződtek, el is szarusodnak, és korpa formájában le is válnak a bőrfelszínről.

A kóros korpásodás kialakulásában különböző hormonok koncentrációja, éghajlati tényezők, a hőmérséklet és a páratartalom is szerepet játszanak. A táplálkozás, az ideg- és immunrendszer működését befolyásoló lelki tényezők, a stressz sem hagyhatók figyelmen kívül. Valószínűsíthető, hogy az emberek 50%-a genetikailag is hajlamosabb a korpásodásra.

A korpásodás a hajas fejbőr betegsége. Két jellemző tünete a pikkelyképződés és a viszketés, amely igen kínzó is lehet. A betegség nem szűnik meg magától. Amennyiben nem kezeljük, a kellemetlen tünetek fokozódnak.

Webáruházunkban megtalálhatóak a korpásodás kezelésére szolgáló samponok, hajszeszek:

https://fodraszkellektar.hu/samponok

https://fodraszkellektar.hu/spl/355463/Samponok-ferfiaknak

https://fodraszkellektar.hu/spl/552875/Hajszeszek-hajszerumok